Május 4-én szombaton nem volt kegyes az időjárás az ELTE Bogdánfy utcai sporttelepén összegyűlt kispályás labdarúgókhoz, mert nem volt elég számukra a betört hidegfront, de még eső is áztatta a két műfüves pályát, ami nem könnyítette meg a résztvevő csapatok tagjainak játékát.
A szervező ELTE-Sport Kft. jelentős rutinnal rendelkezik a hasonló események szervezésében, hiszen évről-évre pályára szólítja a felsőoktatási intézmények dolgozóit több sportágban is. Az NKE korábban változatos létszámmal és vegyes eredményekkel vett részt e tavaszi rendezvényeken, melyeken a kosár- és röplabdások, valamint a teniszezők voltak a legsikeresebbek.
Idén az NKE-ről csak az a kispályás labdarúgó csapat nevezett, amely öt éve veretlen maradt a nyolc fővárosi résztvevő tornáján, de akkor büntetőkkel vesztett, nem csak az elődöntőben, de a bronzéremért folytatott csatában is. Az „egykoriak” közül Varga Mátyás, Christián László és Freyer Tamás volt csak ismét pályán, a többiek: Benedikti Dávid, Bódis Martin, Rada Péter, Rácz Roland, Szarka Gábor és Szklenár Martin „újoncnak” számított ezen a megméretésen, amelyet az EMMI Sportért Felelős Államtitkársága és a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség is a „nevére vett”, így kerülhetett kiírásra az első országos bajnokság (MEFOB).
A résztvevő csapatok két ötös csoportba nyertek besorolást, ahol körmérkőzéses formában döntötték el a helyezéseket. A két-két továbbjutó keresztbe játszással elődöntőket vívott, majd jöhetett a helyosztó és a döntő.
A piros mezes „Ludovikások” a B. jelű csoportban vitézkedtek, ahol egyaránt 2-1-re győzték le a Miskolci Egyetemet és az ELTE Gyakorló Gimnáziumát, majd 1-0-ra a Széchényi István Egyetemet. Ezután ebédszünet következett, ami nem tett jót a gárdának, mert „teli hassal” 0-1 lett az ELTE Kancellária ellen vívott csoportdöntő.
Az elődöntőben a torna favoritja, az addig veretlen Eszterházy Egyetemet képviselő „egri futsal-tanszék” várt az NKE-re; egy olyan mérkőzés, amely előzetesen nem kecsegtetett sikerrel. De ezúttal nem a tényleges tudás, hanem a kellő lelkesedés, az egymás segítése, a szerencse és néhány bravúros megoldás hozta meg a „gyümölcsét”. A kékek végig támadólag léptek fel, szinte „mindig lőttek, sohasem töltöttek”, de a célzással hadilábon álltak és különösen azután váltak pontatlanná, idegessé, amikor a meccs derekán egy ragyogóan végigvitt kontrától hátrányba kerültek. Nyomásuk innen csak fokozódott, de a pirosak jól állták a rohamokat és az utolsó percben szerzett újabb góllal lezárták a mérkőzést: NKE-EKE 2-0!!!
A másik ágon a Corvinus Egyetem és az ELTE Kancellária 1-1-re végzett, a büntetők pedig a Duna-partiaknak kedveztek. A helyosztón az egriek legyőzték a házigazdát és megszerezték a 3. helyet.
A döntő – az állandóan szemerkélő esőben – óvatos játékkal kezdődött és lényegében úgy is folytatódott, mert egyik fél sem akart hátrányba kerülni. A kapuk nem nagyon forogtak veszélyben, inkább a pálya közepén folyt a játék egészen addig, amíg egy kósza labda be nem surrant az NKE kapujába (0-1). A hátrány kikényszerítette az aktivitást és a rohamok, ha nem is közvetlenül, de eredményre vezettek, amikor is egy jogos büntetőből sikerült az egyenlítés (1-1). Több gól már nem esett, így az I. Országos Bajnokság büntetőkkel dőlt el a rutinosabb Corvinus Egyetem javára (4-3).
Az NKE dolgozói válogatottja remekül szerepelt és a vártnál sokkal jobb eredményt ért el a tornán: Varga Mátyás elképesztő védéseivel a csapat egyik legjobbja volt; a Benedikti Dávid-Rácz Roland védőpár stabil volt és megbízható; a középpályát Rada Péter és Szklenár Martin jól játszotta be előre is, hátra is; Bódis Martin lekötötte a védőket, s ha kellett a saját kapu előtt is kisegített. A cseresor: Freyer Tamás, Chrisztián László és Szarka Gábor tapasztalatával, higgadtságával sokat segítve, jól szállt be a játékba.
Az nem ismert, hogy a kosár-, a röp-, a tollaslabda és a teniszpályán, illetve a sakk- és pingpongasztal mellett milyen eredmények születtek, de az biztos, hogy a kispályás labdarúgás ezüstérmese az NKE!